KAUZLI DEZSŐ plébános bejegyzései (1882- 1887)

Az iharosi plébánia Császár Antal plébános úr lemondása folytán, 1882. jan. 1.-én jogilag; és tényleg üresedésbe jövén, e javadalmat a kegyurtársak közmegeggyezéssel a plébánia 1882. január 3.-án kinevezett ideiglenes administratornak, Kauzli Dezső volt iharosberényi házi káplánnak ajánlották föl, ki azonban a kegyurtársak meg nem érdemlett jóakaratát megköszönve, a praesentát nem fogadta el. Oka a feltűnést keltő esetnek az volt, hogy ez Kauzli Dezső, ki a hittudományi tanfolyamot a bpesti M. Kir. Tudományegyetemen végezte, a hittudori oklevél elnyerésén fáradozván, ez idő szerint már a harmadik szigorlatra is el volt készülve; nem akarta tehát, hogy e terjedelmes plébánia vezetése által majd nyolc éven át egész komolysággal és előszeretettel folytatott munkája félbeszakíttassék.
Maga az iharosi plébánia-javadalom is anyagilag elhagyatott állapotban volt, hogy még csak remélni sem lehetett, miszerint abból a papi állás tisztességéhez képest megélni lehessen.
A földek, melyeket évtizedeken keresztűl csak az ég madarai trágyáztak, a folytonos használat folytán teljesen ki voltak zsarolva, a plébániaház úgy nézett ki, mint egy rozzant, elhagyatott csárda. Lehámlott róla a vakolat, lehullott a zsindely. A konyhában düledezőfélben volt a takaréktűzhely, rossz minden kályha, korhadt minden ajtó, rothadt minden ablak. Még csak az udvar sem volt körűlkerítve! Istálló gyanánt egy ókori rozzant faépület szolgált három oldalán részint bedűlve, részint megtámogatva. Első tekintetre azon benyomást tette rám, miszerint ezen épület csak azért van föntartva, hogy a menyéteknek és patkanyoknak alkalmas lakóhelyül szolgáljon. A plébániának kútja egyáltalán nem volt, a plébános a völgyből, az uradalmi kovácsműhely mellett lévő községi kútból lajtos kocsival volt kénytelen meghordatni vízszükségletét. És intra parentherium legyen mondva, mindezt nemcsak a nép, de még a kegyuraság is természetes dolognak tartotta!
Csoda-e, hogy ilyen körülmények között Császár Antal plébánosnak elment minden kedve a gazdálkodástól? Csoda-e, hogy nevezett plébános úr, dacára szerény, visszavonult életének
a plébánia-javadalom 29 évi birtoLlása után mindent készpénzzé téve és adósságait kifizetve 82 / olvasd nyolcvankét / forint tőkével volt kénytelen nyugalomba vonulni? Csoda-e, hogy az utódjául kiszemelt házi káplán megrettenve az érdemes előd szomorú sorsától, és félve a megélhetés nehézségeitől, még szerény 20o forintos állását sem volt hajlandó felcserélni volt plébánosa javadalmaival!?
A dolgok ilyetén való viszás állapotát végre belátták a kegyurak is, és kötelezték magukat, hogy az esetne, ha fönt nevezett házi káplán a plébániát elfogadja, illetve praesentáltatásába beleegyezik:
A plébániaházat teljesen kijavíttatják, illetőleg amennyiben szükséges volna, átalakítják.
b./ A plébánia udvarának körülkerítéséhez szükséges anyagot megadják. c./ Befektetésekre adnak ajándékul 600 forint készpénzt.
d./ Miindaddig, amíg Kauzli Dezső az ihárosi plébániát kezelni fogja, évenkint adnak l100 forint segélyt.
e./ Átengednek használat végett egy kis szőlőbirtokot.
E nem annyira nagyszerű, mint inkább nagylelkű ajánlatot becsülettel visszautasítani annál kevésbé lehetett, mert mindezen, a kegyurak jogutódait is kötelező ajánlaton kívűl Inkey István uraság egy pár ménesbeli félvér tenyészlóval, Báró Eötvös Jolánta pedig 12 személyre való porczelán szervizzel és még megszámlálhatatlan sok aprósággal iparkodott kedveskedni a leendő új plébánosnak.

1882. jan.1.-től ápr. 13.-ig a plébániaház teljesen renováltatott. Meg lett újítva a házban minden ablak, minden padló, az ebédlői kályha kivételével minden kályha s majd minden ajtó. A vendégszoba átalakítását azonban, nemkülömben a ház külső letisztogatását, úgy a háztető kijavíttatását is, miután nem lettek fölvéve az eredeti költségvetésbe, a kegyurakat pedig újabb folyamodvánnyal terhelni nem akartam, kénytelen voltam saját pénzemből födözni. De ezt szívesen tettem, mert ez időszakban pénzem bőven volt. Január1.-től ugyanis ápril. 13.-ig Ih.Berényben a kegyuri családnál levén teljes ellátásom, kiadásom egyáltalán nem volt, s, plébánia negyedfél hónapi Jövedelme, közel 40o forint pedig már úgy is sírt zsebemben. Ezt csak azért jegyeztem föl, nehogy utódaim szűkkeblűségről vádolják a kegyurakat, kik e rövid negyedfél hónap alatt ugyis 998 forintot költöttek csak arra., hogy a plébániaház lakhatóva. legyen. 1882. ápril. 13.-án hurczolkodtam Ihárosba. Vérző szívvel és körnnyes szemmel vettem bucsut a kegyuri családtól, hol annyi szeretettel és gyengédséggel voltam elhalmozva.
Uj helyzetem nem annyira nyomorúságos, mint inkább komikus vot. Két szobát bebútoroztam. Összes cselédségem egy konvencionális kocsisból állott, ki nemcsak lovaimra, de magamra is gondot viselt, Kezdetben pár napig a korcsmából éltem, későlbb pedig Mayer Lajos kántortanítónál voltam élelmezésen, fizetve naponkint 1 forint kosztpénzt.
Az 1881-82. évi tél páratlan volt a maga nemében. Hó alig esett, a levegő pedig aránylag mindig kellemes volt. Felhasználtam e gyenge, száraz telet az udvar körülkerítésére. A kerítéshez anyagot a kegyuraság adott, a kézi és szekeres munkát pedig a köteles részben az iharosi hívek végezték. A.köteles részben mondom, mert a kerítés jó nagy részének nincs gazdája a hívek között. A gazdátlan részt kénytelen voltam a saját költségemen megcsináltatni.
Az udvar körülkeríttetése nem kis nehézségbe ütközött az uradalmi tiszttartó akadékoskodása miatt. Fánsch Zsigmond tiszttartó ugyanis alig fél holdnyi területre akarta szabni az udvart. Az ügy Inkey József kegyur elé lett terjesztve, ki aztán hosszabb eszmecsere és helyszíni vizsgálat után megengedte, hogy a kerítéshez szükséges anyagot a plébános által kért mennyiségben szolgáltassák ki. Igy lett az udvar sok perpatvar után a mai nagyságban kijelölve.
De bár a kerítés csináltatása sok kellemetlenséget okozott, mégis örültem, midön udvarom a nagy pusztaság utan 7 láb magas pártázott tornyos kerítéssel lett körülvéve. A szép emberi számítás szerint két évtizedre szóló kerítés a kegyuraságnak is annyira megtetszett, hogy önkényt, minden kérés nélkül csinos deszkakaput és ajtót csináltatott rá, mely az udvart összeköti a külső kerttel. Mire kitavaszodott, a kerítéssel már teljesen rendben voltam.
Az ihárosi temetői nagy keresztről a feszület és a Boldogságos Szűz Anya képe leválván, a feszület és a kép megújíttatott. Az egész renovatió 42 forintba került, melyből lo forintot Andorka János ih.berényi ág.ev. esperes-lelkész minden agitálása dacára is az iharosi ág. ev. vallásu atyafiak fizettek. Nevezett kereszt renoválása 1882. május havában történt. Fölszenteltetett ugyanazon év pünkösd ünnepén, Papp János miháldi plébános és csurgókerületi esperes által, ki is híveim kérelmére a neki honoráriumként járandó egy darab császári aranyat kegyesen elengedte. A keresztnek alapítványa nincs, az iharosi róm.kath. hívek írásban kötelezték magukat és utódaikat a temetői kereszt föntartására.

Inke községben a régi jó időkben a Mezőszegedi Szegedy család ősidőktől fogva egy róm. kath. népiskolát tartott fenn. Tette ezt részint kötelességből, részint pedig kegyeletből, hogy t.i. a cselédség és kath. jobbágyok gyermekei jámborul, isteni félelemben neveltessenek. Báró Szegedy Imre halála után azonban ennek utódja. és örököse Báró Szegedy Károly birtokos a kath. iskolát beszüntette. Hiába volt Császár Antal plébanos úrnak minden tiltakozása és fenyegetődzése, az inkei kath. iskola 1874.-ben bezáratott és nem is nyílott meg többé soha.

1882-ben tehát már a nyolcadik éve volt, hogy az inkei gyermekek gombamódra, Isten és vallás nélkűl nevelkedtek föl. Első és legfőbb kötelességemnek tartottam a borzasztó állapoton segiteni. Megpróbálkoztam Szegedy Károly urat a kath. iskola megnyitására rávenni, de visszautasított, mondván, hogy az iskola fentartására pénze nincs. Ily körülmények között kénytelen voltam Kovács Sebestyén Gyula somogyvármegye főtanfelügyelőjének segélyét igénybe venni, ki is miután Szegedy Károllyal illetőleg megbízottjaival és a néppel majd fél esztendőn át alkudoztam és gyüléskeztem, azon ajánlattal állott elő, hogy kész örömest segélyt nyújt egy új iskola szervezéséhez, ha az nem kath., hanem községi jellegű leend.
Midőn pedig Szegedy Károly uraság az új iskola számára, ha. az községi jellegü lesz, házat ígért, azon elvből indulván ki, hogyha már nincs ló, jó lesz a szamár is, beleegyeztem a községi iskola szervezésébe. Mégis, hogy a gyermekek kath. nevelése biztosíttassék, föntebb említett tanfelügyelő úr beleegyezésével kikötöttem az alapítási jegyzőkönyvben, hogy:
a./ a megválasztandó tanító csakis kath. vallasú lehet b./ a tanító egyszersmind kath. kántor is lesz, ki a kántori teendői végzéséért lélekgabonát, lélekpénzt, és stoláris illetéket nyer,
c./ tartozik a gyermekekkel tanítas előtt és tanítás után imádkoztatni, őket templomba, szent gyónásra és áldozasra vezetni, a kath. hittant, bibliát, szertartást és egyháztörténelmet a nagymélt. püspöki kar által kiadott szabályrendelet értelmében tanítani, és pedig úgy, mint ezek a kath. iskolákban taníttatnak,
d./ bárki lenne is sz isk laszék elnöke, vallásoktatás és nevelés ügyében a tanító főnöke mindenkor az időszerinti ihárosi plébános lesz.
Az e megszorítások mellett megalakított községi iskola első elnöke Báró Szegedy Károly uraság volt, ki azonban az iskolaügyekben járatlan lévén, csakhamar beleúnt az elnökösködés dicsőségébe. Utódja Kauzli Dezső ihárosi plé- bános lett, ki is azon óhajtással foglalta el székét, hogy
vajha az iskolaszék közbizalma mindenkor az ihárosi plébáno-
sokat emelé az elnöki székbe, mint olyanokat, kik állásuknál
fogva csakis egyedül hivatottak ez iskola igazgatására.
Az új községi iskola 1882. november 1.- én nyílott meg 96 tan-
kötelessel. Első tanító volt Rédey Ferenc, a csurgói állami
tanítóképezde kitüntetéssel képesített növendéke.
Érdemes elődöm, látva, hogy mennyi kellemetlenséggel és kárral jár a plébániaföldek nép általi műveltetése már évekkel ezelőtt kiegyezett az iharos-berényi és pogány-szentpéteri hívekkel, hogy a plébánosnak teljesítendő munkálatok fejében évenkint hizonyos összeget fizessenek.E munkamegváltási összeget, noha az az iharosi plébánosra nézve meglehetősen sérelmes, propter borum gracis elfogadtam én is. Erre iharosi és csicsói hívek azon kérelemmel fordultak hozzám, hogy velük is lépjek
hasonló szerzodésre. Megígérték, hogy a munkaváltságbér összeszedésével kellemetlenségem nem lesz, hogy ők is miként a pogányszentpéteriek és ih-berényiek minden év nov, l.-én a rájuk esendő munkaváltságbért pontosan meg fogják fizetni. Ajánlatukat két kézzel fogadtam. Nemcsak azért, mert reményem volt
hogy a plébánia földek termőképességét saját cselédeim művelé
se által tetemesen növelni fogom, hanem azért is, mert a plébánia 25 öl fájának megváltása után fa nem lévén, különben is bajos volt a híveket ölfavágásra kényszeríteni. Kiegyeztem tehát az iharosiakkal évi 125 forintban, a esicsóiakkal pedig évi 36 forintban. Ezek után az iharosi plébános munkaváltságdíja évenkint 200 forint 59 krra emelkedett.

Megjegyzem, hogy:
e szerződések az egyházi főhatóság által helybenhagyva nincsenek, nem terjesztettem föl őket megerősítés végett azért, mert nem akartam útját vágni későbbi, esetleges jutányosabb egyezkedésnek.
b./ a nép által egyoldalulag az időszerinti plébános beleegyezése nélkűl föl nem bonthatók,
c./ ha a nép a munkaváltságdíjat pontosan nem fizetné, a plébánosnak jogában áll a szerződéseket bármelyik év november l.-én érvényteleníteni, illetve érvénytelennek nyilvánítani. d./ ha a plébános a körülmények változásával e szerződéseket magára nézve bármily okból is sérelmesnek talúlná, jogában áll azokat a szerződések aláírásától számítandó minden harmadik évben egyoldalúan is folbontani.
e./ Inke község a " Canonica visitatiotól " rárótt munkákat sohasem teljesítette, így tehát a sohasem teljesített munkát nem volt hajlandó készpénzzel sem megváltani.
1882. december havában, adventben a vasárnap délután tartani szokott catechesisek alkalmával a Boldogságos Szűz szeplötelen szent Szívének tiszteletéről beszéltem. A Boldogságos Szűz szent szívének tisztelete híveimneK annyira megtetszett, hogy a karácsonyi szent ünnepek alatt tömegesen íratták be magukat a Boldogságos Szűz szeplőtelen szent szívének társulatába.

Érdemes elődöm kormánya alatt az iharosi plébániát 4 pap administrálta. Iharost és Csicsót maga a plébános, Ih-berényt és környékét a berényi káplán, Liszót és környékét a liszói páter, Inkét és környékét az inkei páter. A papok ily nagy száma kétség nélkűl jótékonyan hatott a hitélet emelésére de a rendetlenségre különben is hajlandó népet annyira elkényeztette, hogy általános volt az elégedetlenség, midőn 1882-ben magam voltam kénytelen négy pap helyett a hívek lelki igényeit kielégíteni. Hogy tehát e terjedelmes plébéniában a hívek lelki üdvén egyedül is eredménnyel munkálkodhassam kénytelen voltam bizonyos plébániai házirendet állapítani meg, mit alkalmazkodás végett a híveknek a szószékről is tudomásul adtam.

E házi rend volt a következő:
a./ A keresztség szentsége - szükség esetét kivéve - csakis szent mise alkalmával, vagy legalábbis a reggeli órákban fog kiszolgáltatni. Aki későbben, vagy pláne délután jön, az kiteszi magát annak a veszélynek, hogy keresztgyermekét kereszteletlenűl lesz kénytelen visszavinni, illetve kénytelen lesz vele újra a templomba fáradni;
b./ A szülő anyák megáldása történni szokott ezelőtt a napnak minden órájában, és jaj volt a papnak, ha ilyen kiavatkozó aszszony nem találta otthont Az avazkozásokra nézve tehat elrendeltem, hogy azok jövőre az egyhaz szellemében csakis a szent mise alkalmával fognak történni. A fiókegyházbeliek, ha esetleg, különösen télen a nagy távolság miatt köznapokon misére meg nem jelenhetneknének, jöjjenek avatásra vasár és ünnepnapokon. Igy legalább egycsapásra két legyet ütnek; t.i. egyrészt eleget tesznek a misehallgatási kötelezettségnek, másrészt pedig az egyház áldását az egyház szellemében fogadják el.
c./ A betegek provideálására híveim eddig rendesen a délutáni időt választották. Ez alkalommal megmagyaráztam nekik, hogy váratlan szerencsétlenség esetén a betegek provideálása ugyan bármikor történhetik és én e tekintetben éjjel-nappal szolgálatukra állok, de az egyház óhajtása szerint a betegek is ha
csak lehetséges éhgyomorral tartoznak magukhoz venni a. legméltóságosabb oltáriszentséget. Rendkívüli és váratlan szerencsétlenség esetét kivéve tehát a betegek provideálása ezután közvetlenűl szent mise után lesz. A templomban jelenlévő nép körmenetileg fogja kísérni a beteghez a legméltóságosabb oltáriszentséget. Ezen intézkedésem fogadtatott a nép által legnagyobb örömmel.
d./ A. házasulandók tanítására vonatkozólag elrendeltem, miszerint minden házasulandó, nem, kor, és rangtól függetlenül köteles a tanításon részt venni, melyen hallott az egyes szentségekről, különösen pedig a házasság szentségéről, kézzelfoghatólag alkalmazván tanításomat a nép körülményeihez, megmagyarázván egyszersmind azt is, hogyan kell a hallottakat átvinni a gyakorlati életbe. Második szombaton volt a házasulandók gyónása és áldozása is, ugyanezen alkalommal kapták meg a más plébániában esküvők elbocsátó leveleiket.

Még az I882, év folytán a következő dolgokban voltam kénytelen sürgősen intézkedni:
a./ Ostya 1882-ig az iharosi plébániában évenkint kétszer,
legföllebb háromszor süttetett. Husvétkor sütötte annlyit, amennyi elég volt karácsonyig, karacsonykor sütöttek annyit, amennyi elég volt husvétig. Hogy tehát az egyház parancsának eleget tegyek, melynek értelmében "hostia consekranda debet
esse receus parata "; de továbbá nehogy a szentmise áldozat az ostya megromlása miatt szentségtörő bálványimádás veszedelmének legyen kitéve, a dékán fizetését öt forinttal megjavítva elrendeltem, miszerint a dékán ezután minden második szombaton, tehát havonkint kétszer ostyát sütni s az ostyasütés idejét, kellő ellenőrzés gyakorolhatása végett, esetről esetre a plébánosnak bejelenteni tartozik. Katona ferenc dékán e rendeletemnek azonnal, minden el:lenmondás nélkül enge
delmeskedett, b./ Tdem voltam ily szerencsés az örök lámpával, mely eddig csak a vasár és ünnepnapi istentisztelet alatt szokott égni. Megmagyaráztam, miszerint a lámpa azért "örök" , hogy mindig égjen. Kiadtam a rendeletet, hogy e lámpának a jövőben éjjelnappal kell égnie. Rendeletem azonban süket fülekre talált. Mayor Lajos kántortanító, ki egyszersmind hétköznapi dékán is volt, nemcsak hogy nem teljesítette parancsomat, sőt még a népet is felbujtotta, hogy vigyázzanak, mert ez az új pap túlbuzgóságában még felgyújtatja a templomot. Bajos volt az állapot. Végre megértettem a néppel intézkedésem okát, s a nép rendeletembe bele is nyugodott. De nem így a kántor! Fenhangon lármázta, hogy inkább lemond a hétköznapi dékánságról,
/mellyel a harangozó jövödelme s hivatala is össze volt kötve,/ de lámpagyújtogató nem lesz! Szaván fogtuk. Lemondattunk vele a dékánságról is meg a harangozóságról is, és mindkét hivatalt Katona Ferenc dékánra ruháztuk, ki azt hálás köszönettel elfogadta.
c,/ A hétköznapi mise télen-nyáron rendesen 9 óra tájban szokott tartatni.Ez a misézési idő kényelmes lehetett a papra, kellemes az asszonyokra, annál alkalmatlanabb az iskolásgyerekekre nézve, kik a délelőtti tanulási időből majd másfél órát elveszítettek, Hogy e területen is gyökeres reformot hozhassak létre, miután szent beszédekben gyakrarban ajánlottam volna híveimnek a naponkénti szent mise hallgatást, elrendeltem, miszerint a hétköznapi szentmse nyáron 6 órakor, télen pedig 7.15 órakor fog tartatni. Ezen intézkedésem részben megtermette a maga gyümölcseit, amennyiben misehallgatás miatt a tanítási idő megzavarva nem lett. Azon óhajtásom azonban, hogy a korai szentmisék gyümölcseiben a munkásnép is részt vegyen, később is csak " pium desiderium " maradt. Tagadhatatlan ugyan, hogy a köznapi szentmisék ma látogatottabak, mint voltak azelőtt, de azért kénytelen vagyok önmagam előtt bevallani, hogy az én népem máig sincs azon az erkölcsi magaslaton, hogy belássa, miszerint a szentmise hallgatására fordított idő nincs elveszve, s hogy Isten a szent mise hallgatásával kezdett munkára a szokottnál sokkal bőségesebben nyújtja szent áldását.
Az ihárosi plébánia-templom tornyában óra nem lévén, az esti
és hajnali "Ur angyalára" szóló harangozás ősidők szokása sze-
rint nagyon patriarchális módon történt: hajnalban napkelte
előtt, este pedig napnyugta után harangoztak, télen úgy mint nyáron. A hajnali harangozás furcsaságairól nem szólva, mely
télen majdnem összeesett a szentmisére hívó első harangszóval. Különösen nevetségesnek tartottam, hogy télen már 4 órakor elhangzott az esti harangszó. Hogy tehát e tekintetben is kövessem más rendezett hitközségek példáját, elrendeltem, miszerint a hajnali és esti harangszó a nyári időszakban 4, illetöleg 8 órakor, a téli időszakban pedig 5, illetve 7 órakor fog történni. Az újítás a nép legnagyobb résszénél visszatetszést szült, de mégis, legalább látszólag belenyugodtak, midőn megmagyaráztam nékik, hogy így van ez minden randes községben, s hogy ezentúl a harang nemcsak imára fog hívni, hanem jelezni fogja azt is, hogy hány az óra.
Ez a körülmény tehát intézkedésemet különösen az oly házaknál teszi értékessé, hol nincsen óra!

1383. január első napjaiban rendeztem a szent olvasó tarsulatot. E társulat az iharosi plébániában már régóta virágzott, azonban mivel nem volt rendszeresen megalakítva, nem volt a Domonikaneum generálisától kinevezett igazgatójuk, nem volt szentelt olvasójuk, a titkokat havonkint nem sorsolták: nagyon természetes, hogy e társulat bucsuiban nem részesülhettek. Hogy tehát ájtatos híveim a szent-olvasó társulat bucsuiban részesülhessenek, a Dominikánusok generálisától szereztem a magam részére igazgatai okmányt, olvasó megáldási felhatalmazást, megáldottam az összes hívő nép olvasóját, és elkezdettük a titkokat is sorsolni. A fiókközségekbelik a hónap első vasárnapján szentmise után, a helybeliek pedig ugyanazon napokon litánia utan az iskola nagyobbik tantermében gyűltek össze a titkok sorsolására.Ily alkalommal rendesen egypár oktató, vagy buzdító szót is szoktam hozzájuk intézni.
Nem szónoki beszéd volt ez, hanem szeretetteljes oktatás,
minőt a családatya szokott adni szeretö gyermekeinek. S mondhatom, ezen tanítások voltak a legeredményesebbek,
Ajánlom a társulatot utódaim figyelmébe. Én e társulatot nemcsak az abból származó lelki haszon miatt, hanem azért is nagyon szerettem, mert e társulat minden egyes tagja szent törekvéseim megvalósítasában hűséges támaszom és apostolom volt a nép között. E társulat nélkül talán összes működésem eredménye csakhamar megsemmisült volna. Ugyanazon idő- szakban szereztem nemcsak az olvasó-társulatbeliek, hanem híveim számára is hollandiai olvasókat, melyek minden egyes szemének elimadkozásához ...napi bucsu van kötve.
Híveimnek már régóta nagyon fájt, hogy míg az ih-berényi lelkész évtizedek óta megyebizottsági tag, addig az iharosi plébánost megyebizottsági tagnak még csak nem is kandidálták soha. Hozzám járultak testületileg és kértek, vállalnám el a jelöltséget, mert ők meg akarják mutatni, miszerint ők is tudják úgy szeretni plébánosukat, mint ahogyan a protestánsok szeretik saját lelkipásztorukat, kérésüknek engedtem, Ellenfelem Andorka János ih-berényi ág, ev. lelkész volt, Megindult a korteskedés mindkét részről. Hogy a korteskedés felekezeti kérdéssé fajul, előre láthatta mindenki. 1883, december l6.-án történt meg a választás, Az uradalom és az összes katholikusság rám, a protestáns nép pedig egy-két kivétellel Andorkára szavazott. A szavazatok eredménye az lett, hogy az ih-berényi megyebizottsági tag választókerületben a katholikus nép tekintélyesen nagyobb számban képviselve mint a protestáns elem, mert Andorka János úr velem szemben 69 szótöbbséggel elbukott. A választás hat évre szólott, tehát érvényes 1889. deczember végéig.

1883. deczember 18.-a szomorú napom volt. Mayer Lajos kántortanítóm vadászatra menve véletlenűl agyonlőtte magát. A
szerencsétlennek kiolthatatlan szenveclélye volt az orvvadászat, Hogy észre ne vegyék, hová megy, vadászatra menve puskáját rendesen köpönyege alá szokta rejteni. Igy tett most is és ez okozta halálát. Midőn ugyanis a kocsi megindult, a köpönyeg alatt véletlenül elsült a puska, megölve őt. A kántortanító családja iránt általános volt a részvét saz egész községen.
Az iskolaszék, hogy a zilált anyaggi körülmények között hátrahagyott özvegy fájdalmát némileg enyhítse, kieszközölte a megyés püspök úrnál, hogy az özvegy nem a törvény által előírt fél évig, hanem 1884. szeptember 1-ig maradhasson az öszszes kántortanítói jövedelmek birtokában.

1884. március 13-tól 18-ig Dr. Palotay Ferenc apátkananok és egyházmegyei főtanfelügyelő úr meglátogatván az iharosi plébánia róm. kath.népiskoláit, a tapasztaltak fölött teljes megelégedésének adott kifejezést. Tisztelgett Inkey József kegyur Ő Nagyméltóságánál, megtekintette az inkei községi iskolát, és öt napi iharosi lét után útközben a sandi róm,kath. is meglátogatván, március 18.-án körútját folytatandó, szánon Miháldra ment.

Ugyancsak 1884. március havában a plébánia ház előtt lévő régi deszkakerítés helyét csinos léckerítés foglalta el. Fölhasználtam az alkalmat a plébániaház előtt lévő korhadt akácfák eltávolítására, s hoztam helyettük Nádasd-Darányról Gróf Nádasdy Ferenc úr kertészetéből 29 darab gömbakácfát, darabját egy forintért. Az új akacfák legnagyobb örömömre egytől-egyig mind megeredtek.

1884. július havában plébániám területén két új kereszt
állíttatott. Az egyik ih-berényben az ih-berényi róm.kath. hitközség által, a másik a pogány-szentpéteri hegy sarkán Kis Mihály és neje pogányszentpéteri lakosok által. Az első alaptőkéje 3o forint 4o kr., a másodiké 3o forint. Mindkét kereszt fölszenteltetett Papp János miháldi esperes plébános úr által.
Elődöm, Császár Antal plébános úr idejében az iharosi plébánia kegyurai nevezett plébánia évi 24.öl fajárandóságát püspöki engedély folyván 240o forint alaptőkével örök időkre megvaltották. Hogy e megváltás a plébániára mennyire sérelmes volt, még bizonyítani is fölösleges. A fa megváltása alkalmával az uraság így érvelt: egy öl fa ára 6 forint, száz forintnak az évi kamata is 6 forint; 24 öl fa helyett tehát adunk az iharosi plébániának 240o forintot. Ezen theoretikus számítást pedig az idő és a gyakorlat így tette csúffá: loo forintnak a kamatja 4 forint 5o kr., egy öl fának az ára pedig 9 forint, a 240o forint alaptőke kamatjaiból tehát tud venni az iharosi plébános 12 öl fát. Más szavakkal: a failletmény megváltásával az iharosi plébánia már a mai faárak mellett is
elvesztett körülbelűl évi 110 forintot. Mit szóljunk a jövőről, midőn a tüzifa ára évről évre nagyobbodik? Utódaim már talán 6 öl fát sem lennének képesek venni azon tőke kamatjaiból, mit az iharosi plébániának 24 öl fa megváltása fejében örök időkre adtak.
Hogy e hibát némileg helyrepótoljam, 1884. szeptember 24.-én kelt püspöki ennedély alapján e 2400 forintnyi fapénzen Török Ambrus sandi lakostól Iharosban, közvetlen a falu végén, egy 28 holdas birtokot vettem 2000 forintért. E birtok okszerü gazdálkodás mellett hoz annyit, mennyi az iharosi plébánosok évi faszükségletének beszerzésére szükséges. Ugyanezen alkalomból hogy a százalékot és átírási költséget fedezhessem, ugyancsak 1884. évi december 13.-án vettem föl Veszprémben a "Domonkos" alapból 265 forintnyi kölcsönt, a plébánia terhére, lo évi törlesztés mellett.
Jót tettem e vétellel a plébániának, nem tudom? Ma úgy látszik, hogy a birtok megvételével e plébánia tornót csinált. De valtozhatnak a viszonyok! Jöhetnek idők, midőn utódaim talán többre becsülnének 2400 forint tőkét, mint ezt a 28 holdas birtokot. Ha bekövetkeznék ez az idő, úgy kérem utódaimat, ne ítéljenek el. Én ezen vétellel, mely magamnak is tekintélyes anyagi aldozatomba került, tisztán csak a plébánia érdekeit tartottam szem előtt, s ma azon szent megyőződésben élek, hogy a vétellel utódaimnak hasznos szolgálatot tettem.

1884. szeptember 24,-én Rédey Ferenc inkei községi tanító az iharosi róm.kath. iskolaszék által Papp János miháldi esperesplébános úr és ker. tanf. elnöklete alatt tartott tanítóválasztási iskolaszéki ülésen 7 szavazattal 2 szavazat ellenében iharosi róm.kath. kántortanítóvá választatott meg.
Megjegyzem, hogy Mayer Lajos halála után ez már a harmadik kántortanító választás volt. Az első két választást az egyházi hatóság a nép folyamodványára megsemmisítette.
Talán megsemmisítette volna még e harmadikat is, ha a választási jegyzőkönyv kísérő levelében nem hangsúlyozom, miszerint több mesterválasztást tartani semmilyen körülmények között sem vagyok hajlandó, mert a nép az iskolaszék e harmadik választása ellen is fölfolyamodott, kijelentvén, hogy nekik nem kell más, mint egyediül csak Simon Mihály lengyeltóti segédtanító. Simon Mihály ugyanis már 3/4 éven át korteskedett az iharosi hívek között, elmulatták néhány forintját, tehát hálásak akartak iránta lenni. Viszont az iskolaszék többsége nem akart Simon Mihályra szavazni, mert őt rossz múltú, egyháziatlan embernek ismerte. Igy folyt a torzsalkodás majd 3/4 éven át a nép és iskolaszék között, mely egyenetlenkedésnek azonban a hívek dícséretére legyen mondva, Rédey Ferenc kántortanító kineveztetése egyszer s mindenkorra véget vetett.
Az új kántortanító kineveztetésével az iskolás gyerekek valláserkölcsi nevelését illető több üdvös intézkedést tettem, illetve iparkodtam életbe léptetni. Nevezetesen:
a./ Megköveteltem, hogy az iskolás gyermekek a legszigorúbb téli időszak kivételével, vagyis hamvazószerdától kezdve egész adventig szentmisén mindennap pontosan megjelenjenek. Advent első vasárnapjától kezdve azonban hamvazó szerdáig felhatalmaztam a tanótókat, hogy a gyengébb és ruhátlanabb gyermekek a mindennapi szent mise hallgatásától legjobb belátásuk és meggyőződésük szerint porpria anetoritata is fölmenthessék.
b./ A vasár és ünnepnapi szent misék és litániákra vonatko- zólag pedig, a következő módon intézkedtem: szent mise előtt egy negyedórával összejönnek az iskolás gyermekek az iskolában, felolvastatik a névsor, távollevők másnap kérdőre vonatnak, s amennyiben távollétüket nem tudják alapos okkal igazolni, megbüntettetnek. Beharangozáskor szent misére körmenetileg, levett föveggel mennek már az iskolaházban megkezdvén énekelni a "Szent, szt,szt. szüntelen" kezdetű éneket, melynek második versszakát a templomban befejezvén, térdreborulva elmondják hangosan a közgyónást: "Gyónom a mindenható Atya Istennek...". Szent mise után pedig az iskolába viszszamenve éneklik "Mivelhogy keresztények szentmisét hallgattunk", Ugyanilyen módon jelennek meg a litániákon is, azon különbséggel, hogy bemenőre a "Máriát dícsérni hívek jöjjetek", kimenőre pedig "Üdvözlégy Mária" kezdetü éneket éneklik.

1884, október 28.-án Szirmay Árpád lengyeltóthi-i káplán
Ih-Berénybe küldetett házi káplánnak. Aki tudja, mit tesz az iharosi plébániát három esztendeig egy embernek adminisztrálni, az érteni fogja, mily örömet szerzett nekem e dispozicio. Örömöm azonban nem volt tartós. Szirmay nagyon kedves, művelt úri ember volt, de hianyzott belőle az, amit úgy hívnak: spiritualitás. A beszédek tartásában azonban segitségemre volt mindig. Rendesen fölváltva prédikáltunk mindig, csak a főbb ünnepeket tartottam fönn magamnak, ezeket is egyedűl csak azért, mert kötelességemnek ismertem, hogy az ily alkalmakkor összesereglett nagyszáímú hívő nép saját lelkipásztora által oktattassék.

1882. január 1-től 1884. október 28-ig, hogy Pallini Inkey József az áldott lelkű öreg kegyur még zordonabb időkben is, midőn a plébániatemplomba nem jöhet, legalább egyszer szent misén jelen lehessen, csütörtöki napokon az ih-berényi kápolnában miséztem, melyen a kegyuri család mindenkor teljes számban megjelent.
Az 1884/85 tanévben ifjabb Inkey József gimnáziumi tanulót
oktattam a hittanból, heti 3 órában. Ifjabb Inkey József 1885 évi fehérvasárnapon járult első ízben a legméltóságosabb oltáriszentség vételéhez. 1885. májusban a templomkerítés kijavíttatott. A téglák vörösre való dörzsölését egy köműves felügyelete alatt a hívek közül kirendelt napszámosok végezték.
Szépudvary József ih.berényi róm.kath. tanító Inkey József
Ő Nagysága által ih.berényi postakezelőnek is kineveztetvén, nagyon kellemetlen helyzetbe jutottam. Inkey Őnagysága ugyanis azon meggyőződésben volt, hogy Szépudvary a posta mellett elvégezheti az iskolát is. S a jó öreg úrral nagyon bajos volt megértetni, hogy 95-l00 gyermek mellé még az esetben sem elég egy tanító, ha az tisztán csak az iskolával volna elfoglalva. Hosszas és többszöri nagyon éles eszmecsere után végre győztem, úgy láttam azonban, hogy pyrrhusi győzelmet arattam. Bátran elmondhattam magamról: még egy ily győzelem és tönkre vagyok téve. De azért határozatba ment, miszerint Szépudvary köteles maga mellett tartani egy okleveles tanítót, kinek élelmezést Szépudvary iránti tekintetből Inkey József Ő Nagysága ad ingyen. 1885. októbertől kezdve tehát az ih. berényi róm.kath.
uradalmi népiskolában két okleveles tanító működik.

Az 1885/86. tanévben Inkey Ágnes kisasszonyt tanítottam a hittanra heti 3 órában, miután nevezett kisasszony szent vallásunk alapjaiban kellőkép oktatva lett, 1886 fehérvasárnapján járult először a legméltóságosabb oltáriszentség vételéhez.
1886. június 7.-én szolgáltatta ki Pribék István fölszen
telt püspök úr Ő Méltósága ihárosban a bérmálás szentségét. Június 6.-án délután 6 órakor érkezett Ő Méltósága Vogronics Antal apátkanonok, Papp János csurgókerületi esperes és Dr. Rada István szentszéki jegyző úr kíséretében Ih-Berénybe, hol Inkey József kegyur Ő Nagysága vendége volt. Másnap taraczkozás és harangzúgás között 12 tagból álló lovasbandérium kíséretében jött Ő Méltósága az iharosi templomba, melynek bejáratánál gyönyörű diadalkapu volt felállítva. Ő Méltóságát a templomkerítés bejáratánál közel 4000 hívő s 150 fehérbe öltözött koszoruslány fogadta. Bérmálás után Ő Méltósága a plobánián fogadta a tisztelgöket, a megszámlálhatatlan vendégsereg pedig villásreggelizett úgy délután 1.30-ig. Fél kettőkor Ő Méltósága az összes megjelent papság kíséretében visszament Ih.Berénybe, a kegyuri család által tiszteletére rendezett díszebédre, ebéd után pedig 5-6 óra között, bérmalási körútját folytatandó, Ihsroson keresztűl kíséretével együtt Csurgóra ment. E püspöki látogatás kedves alkalommal szolgált nekem arra, hogy templomomat nemcsak kimeszeltessem, hanem hogy rendbe hozzam az oltárokat, sőt még a sekrestyét is. Ez alkalomra az oltárok a főoltárképpel együtt újra lettek festve és és arannyozva.
Söt még a plébániaházra is jart e bérmálás némi haszonnal, amennyiben a régi korhadt falépcső helyett a kegyuraság igen csinos új lépcsözetet készíttetett téglából.

1886. julius 24.-en Szirmay Ádám ih.berenyi házikáplán a nagyváradi l.sz. egyházmegye területén levő szarvasi plébániára praesentáltatván, Kovács Zsigmond veszprémi püspök által az egyházmegye kötelékéből elbocsáttatott.

1886. nyarán a kegyuraság kocsi félszert, három ajtós is
tállót, baromfi és sertésólat építtetett a plébániaház udva
rán. Az egész épület, mely ...öl hosszú és ...öl széles, téglából épült, cserép zsindely födéllel. Ugyanezen éy február havában ásattam kutat is. Mindkét építkezés patronátusi szellemben történt, t.i. a kegyuraság adta az anyagot és fizette a mesterembereket, a nép pedig szolgáltatta a fuvart és a napszámokat. A kegyuraságnak e kettös építkezés körülbelül
4 ezer forintjába került.

A nép által végzett munkákról meg kell jegyeznem, hogy:
a./ A templomnál és plébániaháznál végzett összes fuvarok és gyalognapszámok 3/6-át az ihárosiak, 1/6-át a csicsóiak, 1/6 -át az ih.berényiek, 1/6-át pedig a pogányszentpéteriek végezték.
b./ Dacára annak, hogy már öt éven át folytonosan építettünk, nem volt rá eset, hogy csak egyetlenegy ember is megtagadta volna a szolgálatot akár a templomi, akár a plébániai építkezések körül, ami a népnek mindenesetre dícséretére szolgál.
c./ Isten különös kegyelme őrködött felettünk, hogy sem az istállóépítés, sem pedig a kútásás körül nagyobb szerencsét
lenség nem történt.

1886. szeptember 2.-an Szirmay Árpád helyére Steiner József újmisés küldetett Ih.Berénybe házi káplánnak, ki szelídsége, nyájassága, egyházias magaviselete által csakhamar mindnyájunk szeretetét kiérdemelte.

1887. február havában a régi istálló helyén új konyha
kertet csináltattam. A kiadásokat mint mindig, most is a kegyur födözte. A kert kijelöléss alkalmával meggyőződtem róla,
hogy ez bizony nem a legjobb helyen lesz, amennyiben az udvarra való bejárást kényelmetlenné teszi. De a helyi körülmények tekintetbevételével pro his et mine okosabb helyet konyhakertnek kieszelni nem lehetett.

1887. május havában az ihárosi hegyközség Horváth József
nagybirtokos szőlőjében csinos fakeresztet állíttatott. E kereszt fölszenteltetett Papp János csurgó területi esperes és miháldi plébános által. Alapítványa nincs. A hegyközség kötelezte magát, hogy e keresztet örök időkig tisztességes karban fogja tartani.

1887. július 31.-én Schuszter Ferenc ih.berényi főerdész
úr 100 forintott tett le az iharosi plébánia pénztárába azon kikötéssel, hogy ezen összeg kamatjai fejében Istenben boldogult Schuszter Ferenené szül.Bárvitc Alojzia lelki üdvéért
az ihárosi plébániatemplomban évenkint énekes gyászmise tartassék. Az alapító levél három eredeti példányban állíttatott ki, melyekből egy példány az ihárosi plébánia levéltárában őriztetik.

1887. október lo.-én Pribék István káptalani helynök által a veszprémi papnevelö intézet erkölcstan és lelkipásztorkodástan tanárává neveztettem ki. Kineveztetésem nem ment meglepetésszámba, mert Istenben boldogult Kovács Zsigmond veszprémi püspök 1885. május 16.-án, Szalay Mihály 1886. július l.-én, Vogronics Antal veszprémi kanonok által hívott meg, e kathedra elfoglalására. Kinevezésem azonban mindeddig késett, mert .Dr. Zánkay Gyula theol. tanár dacára szélütött állapotának, kathedrájáról lemondani nem volt hajlandó. A püspök pedig nem akarván afflictó dare afflictiorum, kénytelen volt engem mindaddig skartban tartani, míg végre Zánkay 1887. augusztus 2o.-án egy újabb szélhüdési roham következtében teljesen munkaképtelenné vált.
Bármily kitüntetésnek látszott is e kinevezés, nekem mégis kevés örömet okozott. Értettem a káptalani helynök nemes, intentioját, ki a lelkipásztorkodás terén kipróbált, gyakorlati embert akart ültetni a tanári székbe; átéreztem új hivatalom fontosságát, melyben már nem egy szerény plébánia híveinek lelki vezetése, hanem egy terjedelnes egyházmegye leendő lelkipásztorainak okítása lesz feladatom. Könnyes szemekkel s azon szent elhatározással léptem át utóljára templomom küszöbét, hogy bárhova vigyen is a sorsom, bármit határozzon is rólam az isteni gondviselés, elhagyott jegyesemet, híveimet, kegyuraimat feledni nem fogom soha!



Kiadó épület
2017.05.09.

Iharosberény Önkormányzata az Iharosberény, Kanizsai u. 1. szám alatti, frekventált helyen, a 61. főközlekedési út körforgalma és a benzinkút mellett lévő, parkolóval, beépíthető tetőtérrel rendelkező, 88 m2 alapterületű épületét bérbe adja vendéglátóipari vagy kereskedelmi hasznosításra.
Érdeklődni: tel: 30/9100-221, Zsirmon Endre polgármesternél
Határvadász toborzó
2017.02.16.

Az Országos Rendőr-főkapitányság pályázatot hirdet a Készenléti Rendőrség Határvadász Bevetési Osztályának állományába JÁRŐRTÁRS beosztás betöltésére! Pályázatra cselekvőképes, 18. életévüket betöltött, érettségivel rendelkező, magyar állampolgárságú személyeket várnak. A Rendőr-főkapitányság munkatársa 2017. február 21-én 10 órai kezdettel az iharosberényi Polgármesteri Hivatal helyiségében tájékoztatást tart az ügyben, minden érdeklődőt tisztelettel várnak.
Szűcs Béla Albert könyvbemutatója
2016.11.08.

Szűcs Béla Albert, Petőfi-díjas újságíró, 1934.december 9-én született Fonyódon. 1962-től foglalkozik újságírással. 1989-ben megalapította az Ácsi Fórum című konzervatív, polgári havilapot, melynek szerkesztője, főszerkesztője volt két évtizedig. A Magyar Újságíró Közösség ( MÚK ) Komárom-Esztergom Megyei Tagozatának elnöke. Számottevő a helytörténeti munkássága. Ács város krónikása. Megjelent több portré- és interjúkötete. Személyes élményeit írta meg az 1956-os forradalom és szabadságharc vidéki eseményeit bemutató könyveiben. 100 tablóból rendezett Kossuth Tárlatot 2008-ban a komáromi Monostori Erődben. Kossuth Lajos életútjának állomásait megidéző kiállítás a saját és családja gyűjteményéből állt össze. 2008-ban megrendezi lakóhelyén, Ácson „A XX. század - a magyar és külföldi sajtó tükrében” című nagyszabású kiállítást.
Kitüntetései:
2007 - Magyar Köztársaság Érdemrendje
2009 - Petőfi Sándor Sajtószabadság Díj
2012 - Iharosberényért Emlékplakett
2014 - 56-os Hűség a Hazához Érdemkereszt
2014 - Iharosberény Díszpolgára
Közvilágítási hibabejelentő
2016.08.31.

Iharosberény településen a közvilágítás meghibásodott lámpatastjeit az ENERIN javítja. A közvilágítási hibák közvetlenül bejelenthetők a www.kozvilhiba.hu elektronikus felületen elérhető KOVIKA Közvilágítás hibabejelentő portálon.
Szemétszállítási díj visszatérítés
2016.08.31.

Iharosberény Község Önkormányzata a szemétszállítási díjat határidőre befizetők részére visszatérítést nyújt az ürítés díjából: 60 literes edényzet esetében 60,-Ft/ürítés, 80 literes edényzet esetében 80,-Ft/ürítés, 120 literes edényzet esetében 100,-Ft/ürítés nagyságrendben. Az első félévi számlák utáni visszatérítést a befizetést követően augusztus 1. és szeptember 20. között, a második félévi számlák utáni visszatérítést január 20. és február 10. között lehet igényelni a Közös Önkormányzati Hivatalban, a számla és a befizetést igazoló bizonylat csatolásával.
Tanévkezdési támogatás
2016.08.31.

Iharosberény Önkormányzatának Képviselő-testülete kérelemre 15.000 Ft összegű utalvány formájában tanévkezdési támogatást nyújt az Iharosberényben bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen itt tartózkodó óvodába járó gyermekek, valamint nappali tagozaton, általános iskolában, közép-és felsőfokú tanintézményben tanulók részére.
A kérelem benyújtására 2016. szeptember 20-ig van lehetőség, tanulói jogviszony igazolásának csatolásával.

ÜGYFÉLFOGADÁS VÁLTOZÁS
2016.03.04.

Az Iharosberényi Közös Önkormányzati Hivatalban a március 15-i ünnepnap és az EON által jelzett áramszünet miatt munkarend átcsoportosítás történt. 2016. március 5-én, szombaton és március 16-án, szerdán nem lesz ügyfélfogadás.
Farsangolók a médiában
2016.02.08.

Média rovatunkban hamarosan megtekinthetők lesznek 2016 berényi farsangi rendezvényeinek videói.
Újra működik a BerényiTV
2016.02.08.

A kultúrház felújítása miatt az elmúlt hónapokban szünetelt a BerényiTV szolgáltatása. A technikai akadályok a napokban elhárultak, így a települési helyi információs csatorna újra üzemel: 24 órás képújsággal, kedden és csütörtökön 20 órától a megszokott esemény összefoglalókkal jelentkezik a BerényiTV. A helyi adás vételéhez nézőinknek be kell állítani készülékeiket az S21 csatornára, a 303.25MHZ frekvenciára.
Nézze meg videón, mi történt a faluban!
2012.11.10.

Honlapunkról megnyithatja a települési rendezvényekről készült rövid videókat. A cikkek címe alatt keresse a kék színnel jelölt -Videóhoz kattintson a szövegre!- feliratot.
A teljes terjedelmű anyagokról DVD másolatot kaphat a Kultúrházban!