A kezdetek
Iharosberény régi település. Keletkezése a tatárjárás utáni időre, IV. Béla uralkodásának éveire nyúlik vissza. Birtokosa az Árpád-házi királyok idején a mindenkori királyné. A reformáció korában Nádasdy Tamásnak, a reformáció nagy pártfogójának a birtoka volt, ezért nem véletlen, hogy itt is korán alakult evangélikus gyülekezet. Legrégebbi éveiről keveset tudunk. Az első írásos feljegyzés Telekesi Benedek lelkészsége idejéből 1608-ból- származik, aki 1601 és 1609 között volt berényi lelkész, és "szilárdan ragaszkodott az ágostai hitvalláshoz".


17. század- "templomot építettek fából"
A 17. századból ismeretes az is, hogy 1649-ben a meszleni Gudor Pált, l657-ben pedig Mihályfán Petánczi Jánost avatták fel ide lelkésznek. Musay püspök 1661-ben az anyagyülekezetek közé sorolta Berényt. 1677-ben a légrádiak innen "vittek" maguknak evangélikus lelkészt, feltehetően Karuffa személyében.
A 17. század utolsó évtizedeiről nincsenek adataink. A Mesterházy Sándortól átvett adalék szerint az újabb kezdet idején - amely közvetlenül 1681 után is lehetett - a hívek" néhai Nagy Ferenc uram házába jártak prédikációra és könyörgésekre ", de hamarosan templomot építettek fából, az akkori gondnoktól, Tóth Miklóstól kapott telken. Ez a gyorsan, szinte hevenyészve készült templom azonban hamarosan roskadozóvá vált, és le kellett bontani.


18. század- Küzdelem a szabad vallásgyakorlatért
A 18. század első évtizedeiből a Nemespátróból érkező Filó Miklós, valamint Torkos János és a később Porrogszentkirályon szolgáló Rozál' (Rossiar) Dániel neve maradt fenn. A gyülekezet 1720-ban építette fel új templomát, de a hitélet nem folyhatott zavartalanul. A reformáció ellenségei ugyanis ezen, a török alól visszafoglalt területen sem akarták megengedni a szabad vallásgyakorlatot, és el akarták venni a templomot. A hívek azonban nem engedték, bátran kiálltak templomukért, és megmaradtak hitükben. Helytállásuknak köszönhető, hogy később sikerült a vármegyénél azt is elérni, hogy Iharosberény - Somogy vármegyében, Surd mellett - artikuláris helyet "megillető" státusú település lett. Ennek következtében lelkészei szabadon hirdethették az igét, szolgáltathatták ki a szentségeket és temethettek. Itt gyűlt össze a környék evangélikussága, de a lelkészek innen kijárva " vidéken" is végeztek vallásos szertartásokat.
A templom és a gyülekezet léte azonban így sem volt biztonságban. A zaklatások nem maradtak el. A bizonytalan helyzetet jól jelzi, hogy 1746. január 27-én nagy vizsgálatot tartatott Sommsich Antal alispán az evangélikusok korábbi vallásgyakorlata tárgyában. A vizsgálaton a tanúk Berzenczétől Miháldig, Liszótól Inkéig egybehangzóan azt vallották, hogy "az iharosberényi lutheránusoknak mindig volt ecclesiájuk és szabad exercitiumuk", azaz szabad vallásgyakorlatuk. A tanúk vallomása azért volt figyelemre méltó, mert "mind idős emberek és római katolikusok voltak". Eredménye kedvező volt a gyülekezet számára. Ezt bizonyítja, hogy az 1750 és 1762 közötti időből - Tóth István lelkészsége idejéből - az anyakönyvek már hézagosan rendelkezésre állnak, 1762-től pedig hiánytalanul megvannak.


19. század- Templomépítések időszaka
Mária Terézia uralkodásának vége felé már érezhető volt az állam megváltozott magatartása a protestánsok irányában. Ezt példázza az is, hogy 1775-ben - Urszini (Ursini) Mihály szolgálata idején (1762-1776) - a gyülekezet új (harmadik) templomépítését már nem akadályozta a vármegye.
Az 1 781-ben kiadott Türelmi Rendelet után tovább gyarapodott a gyülekezet, és innen történt a sandi hívek gondozása is. 1807-ig az ő kedvükért a gyónás és az úrvacsora kiszolgáltatása vend nyelven folyt a nagyobb ünnepeken. Az 1819-ben alakult pati gyülekezet is Iharosberény filiája lett. Alig telt el félszáz esztendő és a hívek kinőtték fából épített templomukat. 1827-ben - Kovács Ferenc (1820-1834) lelkész és Boncz János gondnoksága idején - felépítették a jelenlegi (negyedik) templomot.
Az 1838. évben - akkor már Takács Mihály (1834-1852) volt a gyülekezet prédikátora - egy 482 és egy 185 fontos harangot öntettek Pécsett. 1843-ban új iskolát építettek. A téglából épült, cseréppel fedett épület egy nagyszobából (iskola terem), négy lakószobából, egy konyhából, kamrából, istállópajtából és egy föld alatti pincéből állt. Inkey uraság az építkezés nagy támogatója volt.
Ahol evangélikus gyülekezet volt, ott iskoláról is gondoskodtak, így volt ez Iharosberényben is. A régebbi iskolá(k)ról azonban nem maradtak fenn adatok. Csupán annyit tudunk, hogy a templom melletti telken is állt iskola, és több ízben tűzvész áldozata lett.
Haubner Máté püspök 1847-ben egyházlátogatást tartott Iharosberényben. A vizsgálat idején 379 családból 474 párt tartottak számon az egyházközségben, amelyhez 10 filia tartozott: Sand, Miháld, Szent jakab, Pat, Antalfa, Inke, Csicsó, Iharos, Szentpéter, Bagolya (Bagola). A galamboki filia nem sokkal azelőtt szűnt meg. Nemzetiségüket tekintve magyarok, horvátok és vendek alkották a gyülekezetet, de mindannyian jól beszéltek magyarul. A gyülekezet felügyelői tisztségét vései Véssey Antal táblabíró viselte. Takács lelkész életének 55. évét töltötte, és lelkiismeretes prédikátor hírében állt. Prédikációit betanulva mondta. Nemcsak a szószéken, hanem a közéletben is törekedett lelkipásztor lenni. Barki István tanítóval is jó viszonyban élt. A mester 49 éves volt, és 102 gyermeket tanított, három osztályba soroltan.
A gyülekezet a templomot kedvelte, de egyes időszakokban a filiabeliek gyérebben látogatták. Bibliával vagy Újtestamentummal még kevesen rendelkeztek.
Takács lelkészt Andorka János követte. Ő 42 évig (1852-1894) működött Iharosberény papjaként, és közben 26 éven keresztül (1863-1889) esperesi tisztséget is viselt. Szolgálata alatt - 1854-ben - a harmadik harangot is megvették, és orgonát építtettek. 1884-ben az orgonát nagyobbra, a jelenlegire cserélték. Az ő idejére esik a sandi filia önállósulása (1868).
Szép adatokat találunk az egyházkerület 1875-ben kiadott névtárában is. Az anyaegyház lélekszáma 756 volt és közöttük 107 tanulót tartottak nyilván. A tanítót Nagy Jánosnak hívták. A hozzá tartozó pati leánygyülekezetnek 220 tagja volt és 37 gyermeket oktatott Gselman Mátyás. Szentpéteren 271 evangélikus élt és 45 gyermek tanítását végezte Pataky Géza tanító. Iharosban ugyancsak 271 evangélikus lakott, de ott 46 tanulóval működött a leánygyülekezet iskolája. Tanítójuk Pataky Béla volt. A fiókgyülekezetek közül Inkén 100, Csicsóban 85, Antalfán 52, Bagolán 30, Miháldon 25, Szentjakabon 20 személy volt evangélikus. Az egyházközséghez összesen 1830 lélek tartozott.
A gyülekezet 1894-ben Borbély Gyulát (1894-1915) választotta lelkészének. Nagy építkezésbe kezdtek és 1895-ben már állt a kor követelményeinek megfelelő modern, szép paplak.
A gyarapodás lélekszámban is megmutatkozott, annak ellenére is, hogy 1895ben a pati filia a közelebb fekvő Sandhoz csatlakozott. Az anyaegyház lélekszáma a századfordulót követő békés években elérte a 830-at, és népes gyermeksereg (120 tanuló) koptatta az iskolapadokat (l910-es adatok). A diákok oktatásáról 1908-tól Teke Lajos tanító - 19l3-tól másodtanítók segítségével- gondoskodott. Az anyagyülekezethez 2 filia (Iharos 350 és Pogányszentpéter 330 lélekkel), valamint 4 fiókegyház (Csicsó 90, Inke 110, Antalfalva 60, Bagola 50 lélekkel), illetve több szórványtelepülés tartozott. Az egyházközségben összesen 1850 lelket tartottak nyilván.
Az anyagyülekezetben férfi dalárda működött, amelyet a mindenkori kántortanító vezetett. Nőegylete l899-ben alakult.


20. század első fele- Pezsgő gyülekezeti élet
A gyülekezet 1934-ben felújította évszázados templomát, amelyet - augusztus 26-án - ünnepi istentisztelet keretében avatott fel D. Kapi Béla püspök. Az ünnepi alkalmon jelen volt D. báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő, továbbá Horváth Lajos esperes és dr. Ittzés Zsigmond egyházmegyei felügyelő is.
Az 1935 novemberében elhunyt Káldy József lelkész helyére D. Kapi Béla püspök Szalay Kálmánt - ideiglenes segédlelkészi minőségben - küldte, aki 1937 januárjáig (Dörgicsére helyezéséig) szolgált a gyülekezetben.
Fuchs (későbbi nevén Fónyad) Pál 1937 februárjában került Iharosberénybe helyettes lelkészi megbízással, akit a hívek egyhangú bizalommal- 1937 júniusában -lelkészükké választottak. Ünnepélyes beiktatása 1937. július 4-én volt Horváth Lajos esperes szolgálatával. Munkálkodása nyomán folytatódott a szép ifjúsági élet. A már működő, élénk fiú ifjúsági kör mellé megalakult a leány ifjúsági kör, és tovább folytatta áldásos tevékenységét a nőegylet is, amelynek 40 éves jubileumát 1939-ben ünnepelték. A háború következtében a meg szokott nőegyleti tevékenység újakkal bővült. A frontokon szolgáló katonák részére kötszereket és kapcákat készítettek és küldtek heti gyakorisággal. A szövőszék állandó munkában állt. A falubeli evangélikus katonák részére Újtestamentumot vásároltak és küldtek a harctérre. Németh Béla igazgató-tanító vezetésével nőegyleti és ifjúsági énekkar működött. A lelkész évenként színdarabot tanított be az ifjúságnak. 1942-ben leány téli tábor, 1946-ban fiú téli tábor volt a környék fiataljainak részvételével. A fiúk Akaliban és Fonyódon nyári táborban, a lányok nyaranta a gyenesdiási leány konferenciákon vettek részt. A fiatal lányok lelki életére sok áldást adott Malaga Elza és Baloghy Magda diakonissza munkálkodása. Nem kevésbé volt jelentős Haniffel Emmi diakonissza nővér szolgálata sem, akinek vezetésével napközis gyermekmunka folyt már 1942 és 1943 nyarán.

Minden évben egy alkalommal többnapos evangelizációt tartottak, és minden esztendőben - ősszel és tavasszal - egy-egy napos gyülekezeti evangelizáció is volt a gyermekek, az ifjúság, a presbiterek, az asszonyok és este a templomban az egész gyülekezet részére.
Ezekről az évekről azonban nemcsak áldásos tevékenységeket őriz az emlékezet. Ismét háborúba sodródott az ország, jöttek a behívók, és jöttek a szomorú értesítések a hősi halottakról. A háború itthon is szedte áldozatait. Az aknák, a bombák szilánkjai és a puskák golyói nem válogattak. A gyülekezetnek 9 polgári áldozata lett.


II. világháború- Megmenekül a templom
A középső harangot - amelyet az első világháború után vett a gyülekezet - még 1944 májusában elvitte a német-magyar vegyes katonai bizottság. Sajnos a második világégés nem kímélte a falut sem. Itt húzódott az egyik védvonal. Az idősebbek még emlékeznek a napokig tartó kényszermunkára, amelyet a védő árok kialakításakor kellett végezni a lakosságnak. Nyomai most is láthatók a papi kertben. 1945 húsvétján az orosz katonák garázdálkodtak a templomban: szétszedték az orgonasípokat és az utcán eldobálták, az oltárterítőkkel lovaikat cicomázták, a keresztelési ezüstedényeket elrabolták.
Ám Isten kegyelméből megmenekült a felrobbantástól: a németek által aláaknázott templom, kulcsát ugyanis az akcióval megbízott német tiszt - egy lelkész fia - átadta a gyülekezet lelkészének, s elmagyarázta, hogy a hatástalanítást - rögtön távozásuk után - miként kell elvégeznie, majd így búcsúzott: "Gott ist treu!" ("Isten hűséges!") Valóban, a templom ma is áll, hirdeti a kegyelmes Isten dicsőségét.
A falu - s annak részeként az evangélikus gyülekezet - megemlékezett hőseiről: az első és a második világháborúban elhunytak nevét tábla őrzi az emlékparkban.


20. század második fele- Közelmúlt és jelen
Erre az időszakra esik az iskolák és az egyházi ingatlanok államosítása is, amelyet 1948. június 15-én hajtottak végre a földi hatalmasságok. Ide tartoznak azok az évek is, amelyekben a legújabb kori társadalom talán legnagyobb politikai önkényének volt kitéve lelkész és gyülekezet egyaránt. A munkában nagy segítséget jelentett az 1949 és 1951 között diakonissza nővérként tevékenykedő Török Margit.
Fónyad Pál 1951 decemberében - 14 évi áldásos szolgálat után - a nagykanizsai gyülekezetbe távozott. Utóda, Hegyháti János (1952-1978) felkészült, nyelveket beszélő, az ifjúságot szigorú, evangélikus szellemben nevelő lelkész volt. Nagy figyelmet fordított a lelki vezető nélkül maradt filiák gondozására. Az ő szolgálati ideje alatt (1967) építették templommá Iharos iskoláját. Világi tevékenységének megítélése miatt azonban meg kellett válnia egyházi hivatalától is. Az új lelkész megérkezéséig Fónyad Pál nagykanizsai lelkész pásztorolta a gyülekezetet.
Győri Gábor 1979-től 1987 -ig volt Iharosberény és a szomszédos Vése egyházközségének lelkésze. Nagy lelkesedéssel és odaadással látta el feladatát mindkét helyen. Különösen az ifjúság körében végzett áldásos munkát. Kilencévi szolgálat után Orosházára távozott. Ma a Pesti Evangélikus Egyházmegye esperese.
Az őt követő Tamásy Tamás ugyancsak 9 évig (1987-1996) szolgált a gyÜlekezetben, míg felesége Vése lelkésze volt. Az Úr a lelkészházaspárt budapesti (zuglói) szolgálati helyre irányította.
A lelkészhiány, a gyülekezetek lecsökkent lélekszáma és az anyagi gondok arra késztették a már eddig is több szállal egymáshoz kötődő iharosberényi és vései híveket, hogy az eddig önálló gyülekezeteiket társult egyházközséggé alakítsák. A társulásról az egyházközségek presbitériumai 1996-ban kezdték meg tárgyalásaikat, és az 1997 júniusában megtartott közgyűléseiken hozták meg végleges döntésüket.
A társult egyházközségek első lelkésze Horváth Ferenc - addigi szepetneki helyettes lelkész - lett, aki rövid ideig - csupán 1 évig - szolgált az itteni hívek körében, majd Dunaújvárosba távozott. Utóda, Halász Sándor 1997-től pásztora a gyülekezeteknek. Beiktatása 1998. szeptember 26-án volt Smidéliusz Zoltán esperes és Deme Dávid espereshelyettes szolgálatával.
Az új lelkész irányításával az iharosberényi társegyház - 1999 nyarán - felújította templomát és az 1948. évi államosításért kárpótlásul visszakapott hajdani iskolát, amely immár gyülekezeti házként szolgál. Az 1999. szeptember 19-én tartott hálaadó istentiszteleten D. dr. Harmati Béla püspök hirdette az igét. Az ünnepi alkalmon az egyházmegye elnöksége és több szomszédos gyülekezeti lelkész mellett, részt vett Hans Karl Denk a németországi testvérgyülekezet - Schwabach- Wolkersdorf lelkésze is.



Kiadó épület
2017.05.09.

Iharosberény Önkormányzata az Iharosberény, Kanizsai u. 1. szám alatti, frekventált helyen, a 61. főközlekedési út körforgalma és a benzinkút mellett lévő, parkolóval, beépíthető tetőtérrel rendelkező, 88 m2 alapterületű épületét bérbe adja vendéglátóipari vagy kereskedelmi hasznosításra.
Érdeklődni: tel: 30/9100-221, Zsirmon Endre polgármesternél
Határvadász toborzó
2017.02.16.

Az Országos Rendőr-főkapitányság pályázatot hirdet a Készenléti Rendőrség Határvadász Bevetési Osztályának állományába JÁRŐRTÁRS beosztás betöltésére! Pályázatra cselekvőképes, 18. életévüket betöltött, érettségivel rendelkező, magyar állampolgárságú személyeket várnak. A Rendőr-főkapitányság munkatársa 2017. február 21-én 10 órai kezdettel az iharosberényi Polgármesteri Hivatal helyiségében tájékoztatást tart az ügyben, minden érdeklődőt tisztelettel várnak.
Szűcs Béla Albert könyvbemutatója
2016.11.08.

Szűcs Béla Albert, Petőfi-díjas újságíró, 1934.december 9-én született Fonyódon. 1962-től foglalkozik újságírással. 1989-ben megalapította az Ácsi Fórum című konzervatív, polgári havilapot, melynek szerkesztője, főszerkesztője volt két évtizedig. A Magyar Újságíró Közösség ( MÚK ) Komárom-Esztergom Megyei Tagozatának elnöke. Számottevő a helytörténeti munkássága. Ács város krónikása. Megjelent több portré- és interjúkötete. Személyes élményeit írta meg az 1956-os forradalom és szabadságharc vidéki eseményeit bemutató könyveiben. 100 tablóból rendezett Kossuth Tárlatot 2008-ban a komáromi Monostori Erődben. Kossuth Lajos életútjának állomásait megidéző kiállítás a saját és családja gyűjteményéből állt össze. 2008-ban megrendezi lakóhelyén, Ácson „A XX. század - a magyar és külföldi sajtó tükrében” című nagyszabású kiállítást.
Kitüntetései:
2007 - Magyar Köztársaság Érdemrendje
2009 - Petőfi Sándor Sajtószabadság Díj
2012 - Iharosberényért Emlékplakett
2014 - 56-os Hűség a Hazához Érdemkereszt
2014 - Iharosberény Díszpolgára
Közvilágítási hibabejelentő
2016.08.31.

Iharosberény településen a közvilágítás meghibásodott lámpatastjeit az ENERIN javítja. A közvilágítási hibák közvetlenül bejelenthetők a www.kozvilhiba.hu elektronikus felületen elérhető KOVIKA Közvilágítás hibabejelentő portálon.
Szemétszállítási díj visszatérítés
2016.08.31.

Iharosberény Község Önkormányzata a szemétszállítási díjat határidőre befizetők részére visszatérítést nyújt az ürítés díjából: 60 literes edényzet esetében 60,-Ft/ürítés, 80 literes edényzet esetében 80,-Ft/ürítés, 120 literes edényzet esetében 100,-Ft/ürítés nagyságrendben. Az első félévi számlák utáni visszatérítést a befizetést követően augusztus 1. és szeptember 20. között, a második félévi számlák utáni visszatérítést január 20. és február 10. között lehet igényelni a Közös Önkormányzati Hivatalban, a számla és a befizetést igazoló bizonylat csatolásával.
Tanévkezdési támogatás
2016.08.31.

Iharosberény Önkormányzatának Képviselő-testülete kérelemre 15.000 Ft összegű utalvány formájában tanévkezdési támogatást nyújt az Iharosberényben bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen itt tartózkodó óvodába járó gyermekek, valamint nappali tagozaton, általános iskolában, közép-és felsőfokú tanintézményben tanulók részére.
A kérelem benyújtására 2016. szeptember 20-ig van lehetőség, tanulói jogviszony igazolásának csatolásával.

ÜGYFÉLFOGADÁS VÁLTOZÁS
2016.03.04.

Az Iharosberényi Közös Önkormányzati Hivatalban a március 15-i ünnepnap és az EON által jelzett áramszünet miatt munkarend átcsoportosítás történt. 2016. március 5-én, szombaton és március 16-án, szerdán nem lesz ügyfélfogadás.
Farsangolók a médiában
2016.02.08.

Média rovatunkban hamarosan megtekinthetők lesznek 2016 berényi farsangi rendezvényeinek videói.
Újra működik a BerényiTV
2016.02.08.

A kultúrház felújítása miatt az elmúlt hónapokban szünetelt a BerényiTV szolgáltatása. A technikai akadályok a napokban elhárultak, így a települési helyi információs csatorna újra üzemel: 24 órás képújsággal, kedden és csütörtökön 20 órától a megszokott esemény összefoglalókkal jelentkezik a BerényiTV. A helyi adás vételéhez nézőinknek be kell állítani készülékeiket az S21 csatornára, a 303.25MHZ frekvenciára.
Nézze meg videón, mi történt a faluban!
2012.11.10.

Honlapunkról megnyithatja a települési rendezvényekről készült rövid videókat. A cikkek címe alatt keresse a kék színnel jelölt -Videóhoz kattintson a szövegre!- feliratot.
A teljes terjedelmű anyagokról DVD másolatot kaphat a Kultúrházban!