Az egyik utolsó európai boszorkányégetés
Boszorkányper hiteles története Iharosberényből

A babonás hiedelmek igen fontos szerepet töltöttek be a régi emberek életében. A néphit tulajdonképpen eszköz volt, amelynek erejében bízva remélhették az egyszerű emberek sorsuk változását: hogy sikerrel vehetik fel a küzdelmet a vak természeti erőkkel, hogy irányíthatják életüket és nem lesznek a kiszámíthatatlan erők játékszerei vagyis hogy megérthetik az őket körülvevő világot.

Ezeket a hiedelmeket, főleg a varázslást, a bűbájosságot, a boszorkányságot üldözte az egyház és vele együtt az állam is: ennek köszönhető, hogy a levéltárakban gazdag forrásanyag található a néphit mára már elenyészett elemeiről.

Sok hiedelem fűződött a boszorkánysághoz: ilyen, gyakran halálos ítélettel végződő perek 1786-ig folytak Magyarországon -és persze szerte Európában-, amíg Mária Terézia rendelettel meg nem tiltotta lefolytatásukat.

Iharosberény is helyszíne volt 1737-ben egy ilyen pernek és ítéletnek: Hampu Erzsébetet és Bánfi Ilonát boszorkánysággal vádolták meg Zsigrai József megyei főispánnál. A szemmel verő, halált előidéző rontóasszonyokat láncra verve szállították Tapsony, Nemesvid és Marcali börtöneibe, kínvallatásnak (torturának) vetették alá a kor szokásainak megfelelően, majd vallomástétel után Iharosberényben megfojtották és máglyán elégették az elítélteket.

Az érdeklődők számára álljon itt néhai Hampu Erzsébet kínzás alatt tett vallomása 1737-ből:
"Derezda nevó füvel, aki a berekben termett, avval gyógyította Szakál Máttyást és borz hájjal; erre a fűre udvaheli asszony tanitotta, aki javas volt (Barna Jankoné, megholt), midón ezelőtt circiter 6 esztendővel kezeivel, mellével rosszul volt.
Pálfi Ilona tanitotta őket ezelőtt két esztendővel boszorkánságra, azt mondván, hogy füvekből fárdót csinálj és kennyed a Balaton fiát, Martint.

Földi fák és ezerjó füvek voltak; aképp kezdett Pálfi Ilonával ilyetén dolgukrúl beszélgetni, hogy maga rosszul lévén kérte, tanitaná valamire. Jandrok Józsefnek napát Pálfi Ilona fújta föl oly módon, hogy négyszeglető rontó füvet megrágott s éjjel oda, Jandrokékhoz menvén a korsójokba okádott,ezt azért cselekedte, hogy az fatens rab asszony akkor panaszolkodott néki, miképp őtet kitudták az ház ajtóbul, mindjárt biztatta a rabot, hogy ne félj, nem sokáig fog élni benne, s innét tudgya, hogy boszorkán volt Pálfi Ilona (sőt, a leánya is Ilonának tudgya a füveket szedni), s azt mondotta Ilona: no, gyüsztö, én rontó leszek, te gyógyétó. S mutogatott néki némely füveket, amelyeket meg is tudna mutogatni.

Ezen rab is jelen volt Pálfi Ilonával, midőn hat lovon, csézán Balaton Martinhoz az ajtó hasadékán bement étszaka, ő pedig az ajtón kivűl maradott. Ilona elszedte Martinnak a lábait, kezeit, derekát, oldalait; Ilona ajtót megnyitván, ő is bement, sőt kérte Ilonát, ne bántaná Martint. A bőrit, húsát lefosztván, mint ruhát, csak úgy kiszedte minden csontját, valamint levelbűl a húst, s az inát meghúzván, minden csontyát megforgatván, sőt visszaforgatván megint bérakta, s abban volt contractus, vagyis inkább zsugorodott.

Ezen Örzsik adott három féle füvet, egyik ollan, mint a vöröshagyma fehér virágja, fődi tök a második és a harmadik örvén gyökér; maga Ilona nem gyógyéthatta, mert rontó volt. Sz. György nap előtt megfogván a békát, nyársban vonván, ember haját a szájában tévén s elásván a földben, eldagadozott: Jandriknét is így ölte meg. Barabás Géczit pedig úgy vesztette meg Ilona, hogy a nyomát fölvette és reá hudgyozott, a béka szájában tette, a földben ásta. Hogy pedig fenyegették őket, megint kivették a szájábúl s úgy gyógyult meg a legén.

A fent emlétett hat lovak csak macskák voltak, Ilonáé volt ketteje, fekete macska, a többit is ő fogdosta. A hintó csak elvetett szita volt és rosta, mellyeket öszvetévén, mint a kerekeket, egy kis ostorral meginditotta. Az ostort Ilona elvitte maga, s azon ostor tanulatlan leán fonala volt öszvefonyva, melly ostorkával magokat megcsapdosván, azon szekerekben ültek mind a ketten s elmentek nem csak emlétett emberhez, de máshová is, valahová akartak. A kocsisuk sánta ördög volt, Jancsi névű, s úgy jártak, mint a szél; nem jártak tovább, csak imitt-amott maguk hegyén és légrádi hegyen, Zajgár pinczéjében jártak taval, mivel maguknál szük volt a bor: csollán szár csévén ittak belőlük...

Tót Istvánt igenis, ez fenyegette meg, de ugyancsak Pálfi Ilona ment hozzá étszaka az ablakon s megrántotta a száját. Ez is ugyan véle volt: varakos békának vérét vévén, avval megkenték magokat, s mint a macskák, bémentek; a fönt irt ostort is avval kenték meg; ezzel mikor magokat megkenték, csak azt mondották csucsorétván: hip-hop, ott legyünk, hol akarunk, s mingyárt ott voltak...

...Szakált Ilona rontotta meg oly formán, hogy feküdt nyáron a pitvarban, Ilona eczetet kért, nem adtak és mingyárt megfenyegette: ha adsz is megbánod, ha nem is megbánod. Ezek után étszaka kiment a legén vizelleni, a szemírmes testihez ütött, sőt ostorkájával meg is csapta, amint Ilona ennek megbeszélte, s abban romlott meg. Szakál Péternétül igenis, kért kását, de tagadgya, hogy megfenyegette volna: mind az által tovább megvallotta, hogy Szakálné az udvaron feküvén az kerétett kemenczéje előtt, ott nyomták meg, s Ilona amellett öszvetörte, megtérdelte. Álmot eresztenek reájuk, bürök cséve által fújván keresztes rutát, boczafát, nyirfát.

Hárskötelet nem szenvedhetnek, hársfa alatt pedig ebédelni szoktak, a berényi szőlők mellett, a völgyben lévő hársfa alatt szoktak ebédölni. A tehenet midőn megfejik, igen kicsin ember képében változtak, megkenvén magokat emlétett kenyőcsével, láthatatlanok lettek. 15 napig rossz volt az ollyan tehén...

Kenyőcséjek emlétett varakos béka vére, és amidőn a szőlőt mecczették, annak az vizecskéje volt. Kantárjok ibafábúl, vagyis rekettye fa hársbúl volt.

Közösködött Ilona az ördöggel, Murva névűvel, amint maga megvallotta; ennek pedig nem volt köze.

1737. december 20. Tortura nélküli vizsgálat, amely során Hampu Erzsébet megerősitette a fentebb elmondottakat, és az alábbiakkal ki is egészítette:
Jég esőnek az öregét gorbonczás deák lova szarja, az apraját pedig (Szirogy) az ó lovuk szarja. A gorbonczás deákkal vagyon szövetségük, az a Baláta névő nagy vizekhez ment, ez egyebet nem beszéllett véle, hanem mikor lesz jégesső.

Otthon Sz. György nap előtt az fát vágván, megjelent néki a deák fekete ruhában, ember képében, akkor beszélgettek, s Pálfi Ilona jött elő, s ő mondotta ennek: veteméneket pedig hideggel veszthetnek. Forgó szélvészekkel úgy rontanak egyet s mást, hogy magok vannak a közepiben. Csavarognak, ez nem mehetett még eddig, mivel kis gyermeke volt, aki pedig más gyermeket nem hoz, mindenhová elmehet vélek.

Borokat inni mikor jártak Zajgár uram pinczéjében, egy kis kövecske világoskodott előttök gyertya helyett, gyémánt volt, az Ilonánál vagyon. Csak az erejét itták a boroknak, kevés bort... Hernyót, egeret és más illyen ártalmas állatokat sohasem csináltak, nem is tudnak...

Kapitányuk volt Ilona, lapu volt a zászló, mellyet az öccse hordozott, midőn companiáskodtak. A szép ruhájuk abbul állott, hogy csak egy abroszt reájok teréttetek s mingyárt szép ruhák lettek, valaminemüt gondolt. Azoknak az asszonyoknak férjei, úgymint olyas garabonczás deákok musikáltak tárogató sipokkal, csak bádogbúl voltak, s éneköltek könyvekbül deákul: többet nem értett, hanem "cumitas, cumitas".

Az igaz élő Istent ez még meg nem tagadta, noha sokat kényszerétették; s ugyan ezért nem is járhatott mindenütt vélek. Határjuk csak a Balátátul Inke felé volt a dédi keresztútig s a Dráván. Sz. György napján s hetin vagyon a takaró idejek legjobban a búzáknak; csak az erejét szedik s az ollyantéból lesz az üszög.

Amidőn öszvejöttek a compagniában, megjelenvén az garabonczás deák szeretőik, azokkal közösködtek s ágyban lefeküdvén, úgy aludtak. A garabonczás deáknál, Adám nevünél volt egy sip: ha megfújta, mind meghallották. Kettei garabonczás deáknak fekete, ketteinek vörös ruhája volt, egyik Ádám, másik Miklós, harmadik András, negyedik Tamás, más nevek nem volt, hanem csak az Ilona szeretője ugyan csak Morva néven hivattatott, s igen szép ifjú legények voltak, kik is mind ember képében láttatnak, de valóságos ördögök.

Mindezeket penig nem úgy, mint rémléseket, álmokat beszéllette, hanem igaz, valóságos szemeivel látott s véghez vitt dolgoknak mondotta lenni. Több penig hét társánál nem volt. Boszorkányok az társukat amidőn szélben járnak, akkor ismerik meg."



Kiadó épület
2017.05.09.

Iharosberény Önkormányzata az Iharosberény, Kanizsai u. 1. szám alatti, frekventált helyen, a 61. főközlekedési út körforgalma és a benzinkút mellett lévő, parkolóval, beépíthető tetőtérrel rendelkező, 88 m2 alapterületű épületét bérbe adja vendéglátóipari vagy kereskedelmi hasznosításra.
Érdeklődni: tel: 30/9100-221, Zsirmon Endre polgármesternél
Határvadász toborzó
2017.02.16.

Az Országos Rendőr-főkapitányság pályázatot hirdet a Készenléti Rendőrség Határvadász Bevetési Osztályának állományába JÁRŐRTÁRS beosztás betöltésére! Pályázatra cselekvőképes, 18. életévüket betöltött, érettségivel rendelkező, magyar állampolgárságú személyeket várnak. A Rendőr-főkapitányság munkatársa 2017. február 21-én 10 órai kezdettel az iharosberényi Polgármesteri Hivatal helyiségében tájékoztatást tart az ügyben, minden érdeklődőt tisztelettel várnak.
Szűcs Béla Albert könyvbemutatója
2016.11.08.

Szűcs Béla Albert, Petőfi-díjas újságíró, 1934.december 9-én született Fonyódon. 1962-től foglalkozik újságírással. 1989-ben megalapította az Ácsi Fórum című konzervatív, polgári havilapot, melynek szerkesztője, főszerkesztője volt két évtizedig. A Magyar Újságíró Közösség ( MÚK ) Komárom-Esztergom Megyei Tagozatának elnöke. Számottevő a helytörténeti munkássága. Ács város krónikása. Megjelent több portré- és interjúkötete. Személyes élményeit írta meg az 1956-os forradalom és szabadságharc vidéki eseményeit bemutató könyveiben. 100 tablóból rendezett Kossuth Tárlatot 2008-ban a komáromi Monostori Erődben. Kossuth Lajos életútjának állomásait megidéző kiállítás a saját és családja gyűjteményéből állt össze. 2008-ban megrendezi lakóhelyén, Ácson „A XX. század - a magyar és külföldi sajtó tükrében” című nagyszabású kiállítást.
Kitüntetései:
2007 - Magyar Köztársaság Érdemrendje
2009 - Petőfi Sándor Sajtószabadság Díj
2012 - Iharosberényért Emlékplakett
2014 - 56-os Hűség a Hazához Érdemkereszt
2014 - Iharosberény Díszpolgára
Közvilágítási hibabejelentő
2016.08.31.

Iharosberény településen a közvilágítás meghibásodott lámpatastjeit az ENERIN javítja. A közvilágítási hibák közvetlenül bejelenthetők a www.kozvilhiba.hu elektronikus felületen elérhető KOVIKA Közvilágítás hibabejelentő portálon.
Szemétszállítási díj visszatérítés
2016.08.31.

Iharosberény Község Önkormányzata a szemétszállítási díjat határidőre befizetők részére visszatérítést nyújt az ürítés díjából: 60 literes edényzet esetében 60,-Ft/ürítés, 80 literes edényzet esetében 80,-Ft/ürítés, 120 literes edényzet esetében 100,-Ft/ürítés nagyságrendben. Az első félévi számlák utáni visszatérítést a befizetést követően augusztus 1. és szeptember 20. között, a második félévi számlák utáni visszatérítést január 20. és február 10. között lehet igényelni a Közös Önkormányzati Hivatalban, a számla és a befizetést igazoló bizonylat csatolásával.
Tanévkezdési támogatás
2016.08.31.

Iharosberény Önkormányzatának Képviselő-testülete kérelemre 15.000 Ft összegű utalvány formájában tanévkezdési támogatást nyújt az Iharosberényben bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen itt tartózkodó óvodába járó gyermekek, valamint nappali tagozaton, általános iskolában, közép-és felsőfokú tanintézményben tanulók részére.
A kérelem benyújtására 2016. szeptember 20-ig van lehetőség, tanulói jogviszony igazolásának csatolásával.

ÜGYFÉLFOGADÁS VÁLTOZÁS
2016.03.04.

Az Iharosberényi Közös Önkormányzati Hivatalban a március 15-i ünnepnap és az EON által jelzett áramszünet miatt munkarend átcsoportosítás történt. 2016. március 5-én, szombaton és március 16-án, szerdán nem lesz ügyfélfogadás.
Farsangolók a médiában
2016.02.08.

Média rovatunkban hamarosan megtekinthetők lesznek 2016 berényi farsangi rendezvényeinek videói.
Újra működik a BerényiTV
2016.02.08.

A kultúrház felújítása miatt az elmúlt hónapokban szünetelt a BerényiTV szolgáltatása. A technikai akadályok a napokban elhárultak, így a települési helyi információs csatorna újra üzemel: 24 órás képújsággal, kedden és csütörtökön 20 órától a megszokott esemény összefoglalókkal jelentkezik a BerényiTV. A helyi adás vételéhez nézőinknek be kell állítani készülékeiket az S21 csatornára, a 303.25MHZ frekvenciára.
Nézze meg videón, mi történt a faluban!
2012.11.10.

Honlapunkról megnyithatja a települési rendezvényekről készült rövid videókat. A cikkek címe alatt keresse a kék színnel jelölt -Videóhoz kattintson a szövegre!- feliratot.
A teljes terjedelmű anyagokról DVD másolatot kaphat a Kultúrházban!